Ezt az adózási formát csak az Evectv. szerinti főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazhatja [Katatv. 1.]
Nem alkalmazhatja tehát ezt az adózási formát többek között [Katatv. 2. § 2. pont]:
- minimum heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll
- a Tbj szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak (nyugdíjas)
- az uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül
- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
- a kisadózóként dolgozó egyéni vállalkozói tevékenységen más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
- a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség intézményében vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytatja az előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is
A kisadózó nem szerezhet bevételt kifizetőtől , kivéve taxi szolgáltatást végző kisadózót. a szolgáltatás/termékértékesítés kizárólag magánszemélyek részére történhet [Katatv. 5. § (1) bekezdés g) pont].
A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint [Katatv. 7. § (1) bekezdés]. Megszűnik a havi 75 ezer forintos tételes adófizetés lehetősége, így a kisadózók nyugdíja alacsony lesz.
A kisadózók éves keretösszege 12 millió forintról 18 millió forintra (havi 1,5.millió forintra) emelkedik [Katatv. 7. § (5) bekezdés]. A keretösszeget meghaladó rész után 40 % mértékű különadót kell fizetni [Katatv. 7. § (4) bekezdés].
A kisadó és jogállásának időszaka alatt biztosított teljes körű, minden ellátásra jogosult. Az ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint [Katatv. 9. § (1) bekezdés].
A kisadó bevételi nyilvántartást, a kiadási időrendben vezet, folyamatosan ellenőrizhető módon nyilvántartható olyan adatot, amely minden rögzítést olyan adatot, adókötelezettsége teljesítéséhez szükséges a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges [Katatv. 11. § (2) bekezdés].
Az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg. Az adóalanyiság bejelentésére 2022. szeptember 25-én megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre [Katatv. 15. § (1) bekezdés].
Az adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadó tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadó választását a 2022. adóévre vonatkozó vállalkozásokról 2022. október 31-én jelentheti be [Katatv. 15. § (2) bekezdés].
A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-én megszerzett bevételt az adó hónapjaira 1,5 millió forinttal nagyobb [Katatv. 15. § (3) bekezdés].
A kisadózói adóalanyiságot 2022. szeptember 1-jétől választó kisadózó 2022. évben a különadót a kisadói bevételek a kisadózói adóalanyiság fennállásának adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1,5 millió forint szorzatát meghaladó része fizeti utáni meg [Katatv. 15. § (4) bekezdés].
És ami 2022.09.01-től MEGSZŰNT!
Tekintettel arra, hogy a kisadózó értékesítése csak magánszemélyek felé lehetséges, megszűnik az 1 millió forintos meghaladó bevétel és a 3 millió forintos meghaladó bevétel után 40 % külön fizetendő.
Az Adóhatóság nem alkalmazza a munkaviszony vélelmezésének korábbi szabályait.
Varga Ferenc
adótanácsadó
