Munkaügyi szakértői irodák közleménye szerint, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, az keresőképtelennek minősül, és táppénzre jogosult.

Amennyiben a munkavállaló járványügyi megfigyelés alatt áll, de a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, és nem jár neki táppénz. Ebben az esetben fizetett szabadságot vehet ki, illetve élhet a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével. Az utóbbi két esetben azonban nem jár munkabér.

 

A munkáltató is dönthet úgy, hogy alapbér fizetése mellett a munkavállalót egy időre felmenti a munkavégzés alól, munkaidőkeretnél pedig a beosztást úgy módosítja, hogy a munkavégzésre később kerüljön sor, továbbá szabadságra is küldheti az érintett alkalmazottat.

 

Mindezek mellett a munkáltató a munkavállalóit a járvány idejére otthon végzett munkára (home office) is kötelezheti. Ha a home office-t a munkáltató egyoldalú intézkedésként rendeli el, akkor annak az éves felső korlátja főszabály szerint 44 munkanap vagy 352 munkaóra.

 

A szabályok szerint nem számít keresőképtelennek az a szülő, akinek gyermeke olyan óvodába, iskolába jár, amelyet járványügyi intézkedés érint.

 

A jelenlegi szabályok szerint ha egy szülő hosszabb iskolabezárás idejére nem tudja másra bízni gyermeke napközbeni felügyeletét, a home office nem megoldható, és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét tartamára, akkor a szülő az intézkedéssel érintett időszakra nem számíthat jövedelemre. Nem kizárt azonban a jogszabályok módosítása a közeljövőben.

 

Varga Ferenc

adótanácsadó