A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átszállás napján a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról. A módosítás előtt erre 15 nap állt rendelkezésére. A munkavállaló részére új munkaügyi tájékoztatót kell adni, amennyiben abban változás következik be [Mt. 8. § (1)].
A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1)].
Már nem kell a munkaszerződésben rögzíteni, hogy a munkaviszony határozatlan időre jön létre, akkor kell csak jelzéssel érni, ha nem a főszabály szerint köttetett a szerződés [Mt. 45. § (2)]. Ha a munkaszerződés nem tartalmaz eltérő megállapodást, munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni [Mt. 45. § (3)].
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot [Mt. 45. § (5)].
2023. január 1. napjával a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki, eltérő munkakörben azonban ennek nincs akadálya.
A próbaidő tartamát legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén pedig arányosítani szükséges. Ez azt jelenti, hogy 6 hónapos munkaviszony esetében legfeljebb 1,5 hónap próbaidő köthető érvényesen ki.
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót (átadja a munkaügyi tájékoztató) az alábbiakról [Mt. 46. § (1)]:
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
- a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
- a munkahelyről,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű a munkaviszony)
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
- szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
- a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
- a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
- a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak [Mt. 46. § (2)].
Ha a munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a tájékoztatót a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell átadni [Mt. 46. § (4)].
A munkáltató a tájékoztatóban meghatározottak változásáról a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja [Mt. 46. § (5)].
Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg [Mt. 46. § (6)].
A munkáltató köteles a munkavállaló részére [Mt. 51. § (2)]
- a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,
- a munkavégzéshez szükséges feltételeket - eltérő megállapodás hiányában - biztosítani.
A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1)] a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.
A mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Ez azonban nem szabadság, hanem munkaidő-kedvezmény.
A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (5)].
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap [Mt. 65. § (3) g)
- ha a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 65. § (3) g)]
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb
- a gyermeke születését követő,
- vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig
tíz munkanap szabadságra (apasági szabadságra) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg [Mt. 118/A. § (1)].
A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon [Mt. 118/A. § (2)].
A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - a szabadság arányos része jár, kivéve [Mt. 121. § (1)]
- apasági szabadság
- szülői szabadság
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4)].
A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki [Mt. 122. § (4a)].
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén [Mt. 123. § (5)]
- a szabadság kiadását - az apasági szabadságot kivéve - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja,
- a munkavállaló már megkezdett szabadságát - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - megszakíthatja,
- kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
A munkáltató ezt az intézkedését az írásban indokolja, továbbá a hatvan nappal elhalasztott szabadság kiadásának általa javasolt időpontját közli a munkavállalóval [Mt. 123. § (5a)].
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni [Mt. 127. § (1)].
A szülési szabadság annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza [Mt. 127. § (2)].
A munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (1)].
- a szabadság tartamára
- ha a munkavégzési kötelezettség alól mentesül
Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan [Mt. 146. § (2)].
A munkavállaló a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult [Mt. 146. § (3)].
A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult [Mt 146. § (4)].
A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra megfizetett [Mt. 146. § (5)].
- gyermekgondozási díj
- gyermekgondozást segítő ellátás
összegével
A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6)].
A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg [Mt. 147. § (1)].
A munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az állásidőre járó alapbéren felül bérpótlék is megilleti [Mt. 147. § (2)].
Varga Ferenc
adótanácsadó
