Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak [Tbj. 31. § (5)].
Az egyéni vállalkozó, ha társas vállalkozásnak is tagja, a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti [Tbj. 31. § (6)].
Ha a magánszemély a nyilatkozatot még nem adta le, sürgősen pótolnia kell.
Ügyfeleink a nyilatkozatmintákat honlapunk a nyomtatványok menüpont alatt "Járuléknyilatkozat egyéni vállalkozók részére" vagy "Járulék nyilatkozat társaság tagja részére" címszó alatt érhetik el.
KATA szerint adózók figyelmébe!
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről [15KATA]. A nyilatkozatban külön adatot kell szolgáltatni azon adózókról, akik a kisadózó vállalkozásnak az adott évben 1 millió forintot meghaladó összeget fizetett ki.
Azon vállalkozások pedig március 31-ig szolgáltatnak adatot 15K102 adatlapon azon kisadózó vállalkozásokról, akiknek az adott évben 1 millió forintot meghaladó összeget fizetett ki.
Még a február 25-ig teljesítendő 15KATA beküldése előtt fontosnak tartjuk, hogy a felek egyeztessék nyilvántartásukat figyelemmel a pénzforgalmi szemléletre.
Ha a kisadózó vállalkozó valamely adóalanytól 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett, fontos ismét átgondolnia, az adóhatóság nem vélelmezi e a munkaviszony meglétét.
A munkaviszony vélelme nem állapítható meg, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul
• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
• a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az 1 millió forintot meghaladó összeget juttató személytől szerezte
• az 1 millió forintot meghaladó összeget juttató nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az 1 millió forintot meghaladó összeget juttató bocsátotta a kisadózó rendelkezésére
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt munkaviszonyban, vagy tagi jogviszonyban
Varga Ferenc
adótanácsadó
