1. A munkáltató indoklás nélkül kötelezheti munkavállalóit védőoltás felvételére
A Kormányrendelet megadja a munkáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a munkavégzés feltételeit a védőoltás felvételét előírják a munkahelyen dolgozó kollégák számára. Fontos, hogy a Kormányrendelet nem köt indoklási kötelezettséget ezen munkáltatói döntéshez, vagyis a munkáltató a jogszabályból közvetlenül mindenfajta indoklás nélkül írhat elő oltási kötelezettséget a dolgozók számára.
Az oltási kötelezettségek azokra a munkavállalókra vonatkozhat, akik a 2021. november 1. napja előtt nem vették fel, tehát minden védőoltás előtt a munkavégzés feltételeit az oltási kötelezettség.
2. Kikre vonatkozik?
Bár a Kormányrendelet nem munkavállalókról, hanem „foglalkoztatottakról” beszél, a jogszabályi alapokon a munkajogviszonnyal, illetve a munkaviszony feltételeivel kapcsolatban határoz meg előírásokat.
Ebből az következik, hogy a Kormányrendelet csak a munkajogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókra irányadó, a munkáltató szervezetnél megbízási, vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottak nem.
3. Fontos a határidő
Úgy a munkáltató úgy dönt, hogy a még oltatlan kollégák számára előírja az oltás kötelező felvételét, úgy meg kell határoznia a védőoltás beadatásának határidejét ezen személyek tekintetében; mely határidő legalább 45 nap kell legyen. Ez azt jelenti, legkorábban december közepétől fűződhetnek, hogy tényleges munkajogi jogkövetkezmények a „nem oltottsághoz”.
Egydózisú vakcina esetében (ilyen például a Johnson & Johnson Janssen névre hallgató oltóanyaga) a 45 napos az oltás beadásának napja szerint vizsgálandó, kétdózisú határidő oltóanyag esetén pedig az első dózis beadásának napja az irányadó, tehát kétdózisú vakcina esetében a munkavállalónak elegendő a megszabott száma. az első sebességet felvennie. A második dózist az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
A munkáltató természetesen megszabhat hosszabb határidőt is az oltás felvételére, azonban a 45 napos minimumot kell tartania. Ahogyan az oltás felvételének kötelező előírását, a határidő kialakításának szempontjait sem indokolja a munkáltatónak, hogy saját jogkörében maga dönthet.
4. Tájékoztatási kötelezettség
A Kormányrendelet figyelembe veszi azt a körülményt, hogy jelenleg is igen sok ember dolgozik otthonában home-office munkarendben, akiket a munkáltató írásban, papír alapon csak igen körülményesen tudna megszólítani. Ennek megfelelően a munkáltatónak elegendő email útján tájékoztatnia a munkavállalókat arról, hogy a szervezetben dolgozók számára előírja a védőoltást, mint a munkavégzés feltételeit, nem szükséges a munkatársakat írásban, papír alapon tájékoztatni a bevezetendő munkavállalói intézkedésről.
5. A védőoltás elmaradásának következményei
A munkáltatónak a tájékoztatásban nem csupán annak tényét szükséges rögzítenie, hogy a védőoltás felvétele kötelező, hanem közölnie kell a kollégákkal az oltásra előírt határidőt, valamint a védőoltás felvétele elmaradásának jogkövetkezményeit.
A munkavállaló azon munkavállalók tekintetében, akik a kötelező védőoltást határidőn belül nem vették fel fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Abban az esetben pedig, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésének napjától egy év eltelik és továbbra sem igazolja oltottságát, úgy a dolgozó munkavállaló jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. A Kormányrendelet tehát mint azonnali hatályú felmondási ok jelöli meg az oltás felvételének elmaradását, mely alapján a munkajogviszony azonnali hatállyal felmondható.
6. Kinek nem kell?
Nem írható elő kötelezettségként a védőoltás felvétele olyan munkavállalók számára, akik számára az oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavalt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
eseti orvosi szakvélemény Ilyen elsősorban a munkáltató szerint illetékes egészségügyi szolgálat szakorvosától kérni, ennek hiányában a munkavállaló tevékenységére való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult orvostól, harmadsorban pedig munkavállaló háziorvosától. teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki.
a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védő felvételére.
7. Érdemes-e kivárni?
A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis az előbb említett törvény hatályán kívüli helyzetre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A jelenleg hatályos törvény 2021. december 31-éig érvényes, tehát a mai tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig kötelező rendelkezéseket tartalmaz.
Ahogyan a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem zárta ki, hogy a decemberi határidővel később is fennmaradhat a veszélyhelyzet, így pedig korlátozó rendelkezések.
8. Tehető-e kivétel?
Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartani az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség csak általánosságban írható elő a munkavállalók számára, vagyis nem lehet kivételt tenni az egyes munkakörök között; munkáltató vagy mindenki számára előírja az oltási kötelezettséget vagy senki számára nem írja elő.
9. Személyes adatkezelés
A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adatokat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is „kiterjeszti” a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljék a munkavállalókról személyes adatokat.
Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató tájékoztatón az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös tekintettel kell lenni arra, hogy körülményre, hogy a legtöbb tárgyalt személyes adatok nagy különleges személyes adatoknak vannak jelen , hiszen azok a munkavállalók egészségi állapotára vonatkoznak.
