A katás jogállás nyugdíj következményeiről közölt kalkulációt a NyugdíjGuru News. A katások tábora már kétszázezer főre bővült, és sokan nincsenek tisztában e jogállásuk nyugdíj következményeivel. Ha a főállású kisadózó biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének kiszámítása során.

Mikor kisebb a főállású katás figyelembe vehető jövedelme a mindenkori minimálbérnél? Akkor, ha 50 ezer Ft tételes adót fizet. Ez esetben a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező keresete (2017-ben havi 90.000 forint, 2018-ban havi 94.400 Ft) és a mindenkor érvényes minimálbér (2017-ben 127.500 forint, 2018-ban 138 ezer Ft) arányával.

 

Ez az arányszám 2017-ben 0,705 volt, 2018-ban viszont már csak 0,684. Vagyis az a katás főállású vállalkozó, aki 50 ezer Ft tételes adót fizet egész évben, 2017-ben a 365 napi szolgálati idő helyett csak 365 x 0,705 = 257 nap olyan szolgálati időt szerzett, amely a nyugdíjszámítás során majd figyelembe vehető lesz.

 

2018-ban még kevesebbet fog szerezni: 365 x 0,684 = 250 napot. Ha a főállású katás 75 ezer Ft tételes adót fizet, akkor a nyugdíjjárulék alapját képező keresete 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018-ban 158.400 Ft, ami több mint a tárgyévekben érvényes minimálbér, így az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni. A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a katás vállalkozók nyugdíjvárománya drámaian alacsony, ezért számukra létkérdés lenne a nyugdíj-előtakarékosság.

 

Forrás: www.online.kpr.hu