A belföldi fuvarozók napidíjáról

Korábban írtunk már a belföldi fuvarozók napidíj elszámolásáról. A kérdéssel kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel a NAV adózói kérdésre összefoglalta az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

A belföldi fuvarozók napidíjáról
Korábban írtunk már a belföldi fuvarozók napidíj elszámolásáról. A kérdéssel kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel a NAV adózói kérdésre összefoglalta az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Hírlevelünkben most csak azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy ki minősül belföldi közúti árufuvarozásban foglalkoztatott gépkocsivezetőnek és árukísérőnek, illetve hogyan kell minősíteni a kiküldetés hat órás időszakát, ha az két napot érint.
Az Szja tv. 3. számú melléklet II. 3. pontja ezt tartalmazza:
"a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza"
Az aláhúzással kiemelt rész (engedélyhez kötött) vizsgálatához a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése ad magyarázatot, melynek értelmében a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységhez kell engedély.
Ennek értelmében a 3,5 tonna össztömeg alatti járművön dolgozó gépkocsivezető és árukísérő nem jogosult az igazolás nélkül elszámolható napi 3000 forintos kiküldetési átalányra.
További kérdésként vetődött fel, hogy a hatórás időszakot egy naptári nap vagy a kiküldetés teljes időtartamát tekintve kell meghatározni? Ha a 22.00 órától másnap 05.00 óráig terjedő kiküldetési időszak egyik naptári napra sem éri el a hatórás időtartamot, együtt viszont meghaladja azt, alkalmazható-e 3000 forintos napidíj-átalány?
Sem az Szja tv, sem a fent említett Kormányrendelet nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, ezért a kiküldetés kezdete és befejezése közötti egybefüggő időszakot kell figyelembe venni akkor is, ha az két naptári napot érint.


Varga Ferenc
adótanácsadó

new-item-last-login